gepsegszalon-internet-of-things-mobile-hungary-01

Manapság a Föld hétmilliárdos népességének 40 százaléka használ internetet. Hatalmas szám, már a hárommilliárdot is elhagyta. Mégis van egy “faj”, ami az embereknél is többet használja a világhálót: a gépek. 2009-től ugyanis szép csendben átvették a vezetést azok a szenzorok, kamerák, okos eszközök és automaták, amelyek folyamatos emberi beavatkozás nélkül is állandóan interneten lógnak, adatokat cserélnek és egymással is kommunikálnak. 2020-ra a szakértők szerint 50 millióan lesznek. Ízlelgessük csak egy kicsit ezt a hatalmas számot, már önmagában is egyszerre csodás és ijesztő jövőkép. Aztán merüljünk bele a témába kicsit jobban: kifejtősebb cikk következik arról, mennyi csodát, és mennyi veszélyt hoznak a neten lógó kütyük.

A Mobile Hungary konferencián jártunk, amelynek egyik fő témája épp ez a trend, az úgynevezett IoT (Internet of Things, hevenyészett tükörfordításban a Dolgok Internete) volt. Az előadók különféle iparágakból és szakterületekről érkeztek, hogy saját szemszögükből világítsák meg az internetre kapcsolt gépek felemelkedését. Voltak borúsabb és optimistább jövőképek, egy azonban mindenféle előjellel együtt megegyezett az előadásokban: a netező kütyük világa már nem is a jövő, hanem a jelen, és igyekeznünk kell felkészülni rá.

Még néhány szám, hogy érzékeljük a helyzet komolyságát. 2010-ben 160 petabájtnyi adat pörgött végig az interneten, tavaly már 2300, miközben például a mobilos hangforgalom által generált adatmennyiség ugyanezen időszakban 130-tól csak 210-re nőtt. Mit jelent ez? Azt, hogy az internetes adatforgalom nem azért nő, mert az emberek az elmúlt három év alatt tizennégyszer annyi weboldalt és kiscicás videót néztek, vagy Facebookoztak. Ez bizony a gépek miatt ennyi.

De mik is ezek az internetező gépek? Azt talán már megszoktuk, hogy az okostelefonban van mozgásérzékelő, lépésszámláló, GPS és pulzusmérő, amik a megfelelő alkalmazások használatakor folyamatosan küldik a mért adatokat valamilyen internetes adatbázisnak, ami a nap végén szépen kielemzi nekünk, mennyire vagyunk sportosak, hányat léptünk, vagy merre jártunk. Manapság bizony már egyáltalán nem csak a telefonokban találunk ilyen érzékelőket: internetre kapcsolódnak az autók diagnosztikai eszközei, a térfigyelő kamerák, a tévék, és lassan a hűtők, a mikrosütők, a fűtés, a világítás… Szinte minden.

Angliában már élesben tesztelik az önvezető autókat, amelyek szintén szenzorok és kamerák adatai alapján, az internetről származó információk használatával navigálnak anélkül, hogy a sofőrnek bármit is kellene tennie, akár alhat is egész úton. De vannak működő projektek egész városok “felokosítására”, ahol a közlekedés szabályozásától a közművekig mindent szenzorok sok-sok ezreinek adataival dolgozó, interneten át működő szolgáltatások vezérelnek, gyakorlatilag automatikusan.

gepsegszalon-internet-of-things-mobile-hungary-02

Ezzel el is értünk az IoT pozitív hozadékához: ahogy egyre több helyen figyelnek minket és a környezetünket ezek a szenzorok és kütyük, és mögöttük folyamatosan elemzik az adatokat a felhőben működő rendszerek, könnyebb lehet az életünk, biztonságosabbá válhatnak a napjaink és hatékonyabban dolgozhatunk. De közben nem szabad megfeledkezni a kütyük internete által felvetett kihívásokról sem.

Egyrészt ott a személyes adatok kérdése. Gondolj csak bele: kié lesz a lépésszámlálódból, pulzusmérődből, GPS-edből az internetre küldött adathalom? Persze, egyrészt a tiéd, hiszen visszakapod az alkalmazásokban. De ettől még nem szabad elfelejteni, hogy az adatainkkal visszaélni is sokkal könnyebb így. Például képzeld el, hogy elmész egy új autót venni, amire kötsz CASCO-t. A biztosítási ügynök mosolyogva fog kétszer akkora havidíjat kiszabni, mégpedig azért, mert a rendszer megmutatja neki, hogy az elmúlt évben sokszor túllépted a megengedett sebességet, vagy többször megcsúsztál a téli utakon. Rendőr nem látta, baleset nem lett belőle, de a gépek szorgalmasan jelentették minden mozdulatodat, és az adatok így lesznek “felhasználhatók ellened”. Az első tapasztalat tehát az, hogy minél gyorsabban meg kell tanulnunk szűrni a gépek által rólunk tovább küldött adatokat, és csak olyan szolgáltatásokat használni, amik tényleg a javunkra válnak.

gepsegszalon-internet-of-things-mobile-hungary-03

Másrészt ott a technikai háttér kérdése. Oké, foltozgatják az internetet kiszolgáló hardvert és a hálózati technikákat is, lassacskán terjed a 4G mobilnet, de mi lesz akkor, ha már az emlegetett 50 milliárd gép tömi tele a világ összes sávszélességét adatokkal? A vállalatoknak most olyan új technológiákat kell kidolgozniuk, amik elég gyorsak és hatékonyak lesznek ahhoz, hogy az automata adatforgalomtól “ne duguljon el az internet”, és ne essünk vissza a digitális őskorba.

Persze nem ijesztgetni akarunk, hiszen a konferencián sok érdekes esettanulmány is elhangzott, például intelligens drónokkal történő automatizált földművelésről, vagy az internetes érzékelőkkel felgyorsított egészségügyi rendszerekről. Valószínűleg sok életet menthet meg egy olyan megoldás, ami az életfunkciók vizsgálatával azonnal mentőt hív, ha az infarktus, vagy a stroke legkisebb jelét érzékeli.

Összefoglalva tehát, tényleg új kor közelít, sőt valamelyest már itt is van a nyakunkon, a szinte láthatatlan, de mindent behálózó internetes eszközök korszaka elkezdődött. Örülnünk kell az így kapott lehetőségeknek, kihasználni a számunkra fontos megoldásokat, de óvatosnak lenni az újfajta veszélyekkel és visszásságokkal kapcsolatban is. A Gépségszalon név sosem volt még ennyire aktuális…


Szólj hozzá

*

GÉPSÉGSZALON

Ez egy úgynevezett "tech lifestyle blog". Szó esik itt vicces bigyókról és egy fokkal komolyabb elektronikai cikkekről, nőknek szánt kütyükről és hasznos weboldalakról, geek kultúráról és nerd divatról, tippekről és mindenféle kockaságról. Ja, meg persze macskákról és Star Wars relikviákról.

Gépségszalon a Facebookon

Friss kommentek

HIRDETÉS

Gyakori címkék


By Gépségszalon Kreatív Bt. 2008-2014.